Lelkemet a bánya kérgesítette / ezért recsegve ír a penna a kezemben.....
Ha te leszel
Kovycs
Ha te leszel...
Ha te leszel magasban fenn a madár,
én leszek szárnyid alatt a csendes szél,
én leszek a fészek, mi majd visszavár,
ha messze költözöl, én leszek a Dél.
Ha te folyó leszel, én leszek a híd,
átölellek, mint a kedvesét karja,
medred én leszek, ki távolba segít,
ha meghal hullámod, én leszek partja.
Ha te leszel a boldogság, az öröm,
leszek az arcodon örök nevetés,
én leszek teneked az életöröm,
ha vágy leszel, én a beteljesedés.
Ha szó leszel, én betű leszek benned,
szerelemszavadban leszek az örök,
bánatodban én leszek majd az enyhed,
ha vársz reám, én mindig visszajövök.
Vénül a szív, leszek mi benned dobog,
és leszek majd az éltető vér benne,
én leszek az, ki veled álmodozok,
leszek az, ki érted mindent megtenne.
Ám ha egyszer majd elkopik szerelmed,
vagy már én neked csak egy sírhant leszek,
tudd azt, odaát is nagyon szeretlek,
voltál nekem, engem csak az éltetett.
Kovycs59
