Kovycs
Filozofálgatok
(avagy elalvásom oka)
Filozofálgatok: Vajon mi okozza azt,
hogy a redőny résein szivárgó fényben
a porszemek járják reggeli táncukat?
Milyen erő kényszeríti erre őket?
Talán a kisiparos hibája, hogy nem
illesztette össze az összeillőket?
Vagy a fény a hibás, akinek jönni kell,
hisz itt van a hajnal, sorban áll már a reggel.
Nem!...hisz ez is törvény, ősi kényszer.
Filozofálgatok a porszemeken.
Álmodom, de akkor mikor ébredek már fel?
Ébren vagyok én, csak a hangulatom alszik,
hiszen látom, hogy a fény a porral játszik.
De honnan is származik ez a por maga?
Vajon azért teremtődött, hogy táncoljon
a fényben nekem? Filozofálgatok én
e hétköznapi reggelen. Egyhangúan
játssza monoton ritmusát a vekkerem.
Jaj nekem!
Elaludtam!...ágyban felejtem féleszem.
Aj-jaj! Mit mondok majd én a munkahelyen,
akkor ha főnök kérdést szegez nekem:
Elkéstem, mert filozofálgattam reggel,
a redőny résén beszivárgó fénycsíkban
táncoló porszemeken. Okát nem lelem.
Egy kérdés maradt: Vajon mi okozza azt?
Hogy...
Filozofálgatok én: Így...úgy...amúgy...csak.
1976
Ú.költve:2016.05.25. Oroszlány
