Kovycs
Bádogisten
Őszi lombok alatt bádogfeszület,
a szemeiből rozsdakönny folyik,
múlt vasfogával mart lemezfelület,
hozzá egy ősz ember imádkozik.
Beköszönt az ősz, hullik a holt levél,
égett gyertyacsonkot betakarja,
a bádogistentől nyugalmat remél,
kiért ég a mécs már hant takarja.
Nem hallgatta meg, szívében fájdalom,
nem perli urát, túl van a vádakon,
Volt párja tőle örökre eltávozott,
esőcsepp halkan kopog a bádogon,
gyászt ott hagyta az őszi avaron.
A ősz ember csendesen tovaballagott ...
2016