Érkezés....
K orosodva fejtegetem a múltam titkát,
O lcsó kis életem tépett rongyát.
V ágyak, amik soha nem sikerültek,
Á lmok, melyek múló ködbe vesztek,
C élok között eveztem az élet vizén,
S odrásba haladt hajóm, hívja már a szirén.
L átom már a nyugodt vizű öblöt,
Á zott, fáradt hajós ott végleg kiköt,
S zíve lassan már csak megszokásból ver,
Z ord, múló idő ellen nincs már ellenszer,
L ógó emlékek képe a ködbe veszik,
Ó rája lejárt, ahol várták ,odaérkezik.
Kovycs